Andalúzia II. - Gibraltár
2019. július 19.
Ezen a napon Gibraltárba, a Nagy-Britannia fennhatósága alatt álló félszigetre látogattunk el. Érdemesebb az autót a határ spanyol oldalán letenni, mivel az átkelőnél általában hosszú a sor, és bent is szűkösek az utcák. Santa Barbara néven közvetlenül a határnál van egy nagy fizetős parkoló, itt álltunk meg mi is. Innen pár perc séta a határ, ahol be kell mutatni az okmányokat (elég a személyi is). Amikor megérkeztünk, a Szikla felhőbe burkolózott, de már nem fordultunk vissza - legalább nem volt hőség.
A város felé haladva hamarosan keresztezzük a repülőtér kifutópályáját, ugyanis olyan szűk a hely, hogy csak így fért el. Le- vagy felszálláskor megállítják a forgalmat, lezárják a sorompókat, és meg kell várni a gépet. Épp el is csíptünk egy leszálló gépet. (Visszafelé épp mögöttünk zárták le az utat, így kis várakozás után egy felszállást is láthattunk - erről az oldal végén a videóban van egy rövid felvétel.)
A reptértől befelé haladva hamarosan elérjük a Main Street sétálóutcát.
A hegyre többféle módon is fel lehet jutni, gyalog (meglehetősen fárasztó) vagy akár taxival is (számos kisbusz viszi körbe a turistákat, a nevezetesebb helyeken rövid időre megállva). A leglátványosabb mód a felvonó, azaz a Cable Car. Ide lehet online is jegyet venni, amely nem konkrét időpontra szól, hanem három hónapig érvényes. Ezt először belépőre kell váltani egy külön pénztár ablaknál, megkerülve a sokszor elég hosszú sort, ezután lehet felmenni a beszálláshoz. Két kabin ingázik az állomások között, nyáron szinte folyamatosan.
A felhő megült a hegyen, érdekes időjárást eredményezve - lent, az öböl túloldalán sütött a nap, míg fent szinte a felhő belsejében sétáltunk. Így a kilátás kicsit korlátozott volt, Afrika partja nem is látszott, de a kikötő és a hajók valamennyire igen.
A Szikla teteje természetvédelmi terület, ahova többféle jegyet is lehet váltani, a felvonóval kombinálva is. A legdrágább jeggyel számos helyre be lehet menni, azonban ezek több kilométer távolságban vannak, nehezen fér bele minden egyszerre. A kitáblázás sem mindig egyértelmű, csak egy idő után jöttünk rá, hogy a felvonó állomásától jobbra lévő ellenőrzőpont a bejárat a rezervátumba.
A legnagyobb látványosságot a híres majmok jelentik, már a felvonónál lehet velük találkozni. Érdemes mindig a hátunk mögé is nézni, nehogy hirtelen ránk ugorjon egy.
Számos hadtörténeti emlék is található fent, például ezek a jókora ágyúk.
A St. Michael's Cave egy látványos cseppkőbarlang, bent szín- és hangjátékkal.
A Windsor függőhídról is szép a kilátás.
Mire ide jutottunk, már jó sokat gyalogoltunk, lényegében a déli részt jártuk be. Az északi rész a többi látnivalóval még nagyon messze lett volna, így úgy döntöttünk, visszamegyünk a felvonóhoz. Ehhez ezt a magas lépcsősort kellett megmászni.
Végül egy rövid videó a felvonóval, majmokkal, a cseppkőbarlanggal és egy repülő felszállásával.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése